HONNAN TUDOM, HOGY A NYÚL BETEG?

Az egészségi állapot olyan lényeges mutató, amely elsődlegesen befolyásolja a nyulak egyéb mutatóit (szaporodási, termelési, kiállítási, sport). Minden tenyésztő első számú törekvése mindig a jó egészség megőrzése, akár hústermelésre, akár csak hobbitenyésztésre – kiállítási és versenyzési célokra – tenyészt. A nyulak bármilyen gondozásnak rövid és hosszú távon erre kell irányulnia.

Az állatok egészségi állapotának vizsgálata, beleértve az esetleges speciális vizsgálatokat is, az állatorvos feladata. A tenyésztő helyzetében célszerű ismerni az egészségi állapot alapvető általános jellemzőit, hogy meg tudja ítélni, egészséges-e a nyúl, vagy célszerűbb lenne állatorvoshoz fordulni.

Az egészségi állapot elsődleges diagnózisa

Az általános egészségi állapot elsődleges diagnózisának felállításában az alábbiak minősülnek klinikailag releváns alkalmazott mutatóknak:

Triász

A triász kivizsgálása alapvető diagnosztikai módszer. Ide tartozik a pulzusszám, a légzés gyakoriság és a testhőmérsékletet. E mutatók normális (referencia)értékei a felhasznált irodalmi forrástól függően változnak, figyelembe kell venni az egyed állapotát is (pl. életkor, vemhesség, környezeti hőmérséklet, stressz, stb.). A fiatal, intenzíven növekvő egyedek természetesen hajlamosabbak a magasabb értékekre.

Tápláltsági állapot és kondíció

A tápláltsági állapot hosszú távon a tenyésztő táplálási rendszerét tükrözi. Csökkenő sorrendben ismerjük az elhízott, nagyon jó, a jó, a kevésbé jó, a rossz és a kachektikus tápláltsági állapotot. Az optimális kondíció szorosan összefügg a tenyésztés céljával, az egyed aktuális fiziológiai állapotával és terhelésével. Az optimális a jó vagy a nagyon jó tápláltsági állapot, amely az állatok tenyész- vagy kiállítási kondíciójának követelménye. Ezzel szemben a szélsőséges állapotok egészségkárosodással és a betegségekre való fokozott fogékonysággal járnak.

A testtartás és a járás értékelése

Értékeljük továbbá az egyed testtartását és járását A kóros jelenségek (pl. a fej elfordítása, járásképtelenség, sántítás, stb.) tájékoztató jelleggel utalnak a betegség bizonyos spektrumára.

A természetes testnyílások állapota

A természetes testnyílások állapotát leggyakrabban a légzőszervi és emésztési rendellenességek kapcsán vizsgálják. Az orrlyukak területén gyakran váladékozással járó kóros elváltozások különösen a nyulaknál náthára utalhatnak, és további szakvizsgálatra van szükség. A szemfolyás társulhat például a légzőszervek, a könnycsatorna vagy a fogak megbetegedésével. A fiatal nyulak hasmenéses állapota az elhullás gyakori oka.

 

A bőr és a felhámnövekmények állapota

A bőrnek épnek, megfelelő textúrájúnak és elváltozásoktól mentesnek kell lennie. A szőrzetnek sűrűnek, egyenletesnek, rugalmasnak és enyhén fényesnek kell lennie. Nyulaknál nem szabad megfeledkezni a fülcimpák és a külső hallójáratok vizsgálatáról. A karmok nem nyúlhatnak túl a szőrzeten, simák és épek kell, hogy legyenek.

A nyálkahártyák állapota

A külső környezettel érintkező nyálkahártyáknak (kötőhártya, orr- és szájüreg nyálkahártyája, fityma, szeméremajak) világos rózsaszínűnek és nedvesnek kell lenniük. A nyulak szeméremajkának színe az ivarzás miatt a halvány rózsaszíntől a sötétliláig változhat. A szemeknek „csillogniuk” kell a környezet iránti érdeklődéstől.

Temperamentum

A környezet iránti érdeklődés megváltozása az egyik első tünet, amit a tulajdonos észrevesz. A beteg állat elzárkózik a csoporttól és a tenyésztőtől, csökken a mozgásigénye, gyakran étvágytalan és csökken a vízfelvétele. Mindez hátrányosan hat a nyúl egészségi állapotának további romlására.

A gyulladásos reakció tünetei

A gyulladásos reakció általános klinikai tünetei a megnagyobbodás, a bőrpír, a megnövekedett hőmérséklet, a fájdalom és a működési zavarok az érintett területen. Ezek a jelek a konkrét betegségtől függően eltérő intenzitásúak lehetnek, és az állatorvos felelőssége, hogy értékelje ezeket, és felállítsa a diagnózist.