GALAMBOKAT TENYÉSZTÜNK – 2. RÉSZ

Az 1980-as évek végén és az 1990-es években kezdtek megjelenni az országban a kisebb galamb-farmok, valamint a nagyobb, 1000 tenyészpárral rendelkező, vágógalambok előállítására szolgáló farmok.

A húsfajták kategóriája jelenleg egyetlen szabványban sem szerepel. A megfelelő fajták a formagalambok kategóriájában találhatók. A szlovák fajták közül ezek közé tartozik a Pöstyéni óriás. A francia kosoá is keresett. A formagalambok választéka széles, de csak azok a fajták érvényesülhetnek húsgalambként, amelyeknél egy pár évente körülbelül 15 vagy több utódot képes felnevelni. Extenzív tenyésztés esetén a galambok súlyának 550-700 gramm körül kell lennie; intenzív tenyésztés esetén a galambok súlyának meg kell közelítenie az 1000 grammot. Mivel a legtöbb fajtát a külső szépség és a kiállításokon való versenyzés céljából tenyésztik, sok fajtánál csökkent a termékenység és az utódok gondozásának készsége.

A galambhúst jelenleg kizárólag a gazda családjában fogyasztják. A statisztikai adatokban nem szerepel, mivel a galamb Szlovákiában nem számít haszonállatnak, így a galambhús termelésére vonatkozó információk nem jelennek meg a statisztikai adatokban. A galambok tenyésztését és levágását nem szabályozza a vágóállatok tartásáról és levágásáról szóló 230 Sb. sz. 1998. 7. 23-i rendelet sem.

A galambok etetése

Manapság a galambok etetése viszonylag egyszerű. Etethetők klasszikus gabonafélékkel, mint például búza, árpa, kukorica, napraforgó, hajdina stb., ám a De Heus új, teljes értékű granulált takarmányaival is. A vállalat olyan takarmánykeverékek értékesítésére összpontosít, amelyek valamennyi galambfajta esetében felhasználhatók. Az egyes tenyésztők sajátos igényei azonban felvetik azt a kérdést, hogy egy adott tenyészetben mivel kell etetni a galambokat. A takarmány-kiskereskedő Energys Hobby márkanéven értékesíti a tenyésztőknek a keverékeket, és lehetővé teszi, hogy a tenyésztők az energiaigénytől függően válasszanak termékeket a galambok számára, azaz magasabb vagy alacsonyabb energiatartalmú takarmánykeverékeket.

HOLUB UNI

Granulált teljes értékű takarmány galambok számára, alacsonyabb energiatartalommal. Minden galambfajtánál használható, figyelembe véve a tenyésztő igényeit. Biztosítja az összes fontos tápanyag bevitelét, mivel a galambok nem tudják kiválogatni, mint a vegyes gabonakeverékeket.

HOLUB PREMIUM

Teljes értékű takarmány granulátum formájában, magasabb energiatartalommal. Minden galambkategóriánál és -fajtánál használható. Minden fontos tápanyagot biztosít. Ez a keverék különösen alkalmas húsfajták etetésére, de például postagalambok számára is a versenyszezonban.

A tenyésztőnek tehát nem kell külön gabonaféléket vásárolnia a készítendő keverékhez, a granulált takarmánykeverékben minden szükséges megvan, optimális összetételben. A granulált takarmányra való átállás során fontos, hogy a keveréket fokozatosan adjuk az addigi takarmányhoz, és fokozatosan növeljük a mennyiséget, amíg a galambok csak granulált takarmányt fogadnak el.

Takarmányraktár

A tenyésztőnek már a tenyésztési folyamat kezdetén át kell gondolnia, hogy hol fogja tárolni a galambtakarmányt. Erre a célra egy száraz, szellőztetett, az apró rágcsálóktól, egerektől és patkányoktól védett helyiség alkalmas. A takarmányzsákokat raklapokon kell tárolni. Így a tenyésztő hosszabb időre, fél évre vagy akár egész évre elegendő takarmányt tud készletezni. Egy nehéz húsfajta galambpár termelési jellegű tenyésztése esetén, teljes galambfióka létszámmal (átlagosan 15) a vágási érettségig évi 50 kg takarmányigénnyel kell számolni (Havlín, J., 1997). A matematika egyszerű, öt tenyészpárra a tenyésztő 250 kg takarmányt készít be.

Tenyésztési módszer

A galambtartás legkevésbé munkaigényes módja a kamrás galambház, amelyhez kapcsolódik a volier. A kamrát két részre kell osztani, elegendő egy ajtóval ellátott hálós válaszfal. A kamrához csatlakozó volier madárház szintén két részre osztott. A kamrában dupla dobozok vannak, mindegyik pár számára egy. Ez azért fontos, mert amíg a fiatal galambok az egyik dobozban felnőnek, addig a galambok a másikban már tojnak vagy ülnek a tojásokon. Ha az állattartó egy 300 x 300 cm-es alaprajzú kamrát választ, az elválasztás után két tér áll rendelkezésére. 30 x 30 x 30 cm-es polcos dobozok, kettő-kettő egymás mellett, négy sorban egymás fölött. Az alsó dobozok alapzatának 20 cm magasnak kell lennie a jó láthatóság, valamint a könnyű kezelhetőség és tisztíthatóság érdekében. A deszkából készült alapzatnak teljesnek kell lennie, hogy a fészekből idő előtt kiesett fiókák ne tudjanak a dobozok alá bújni. Ha a tenyésztő még egy ilyen sort készít, akkor ez az összeállítás 8 pár galamb tenyésztésére és szaporítására szolgál.

A második rekesznek nem kell dobozokkal rendelkeznie, ha a tenyésztő úgy dönt, hogy a következő évben felhasználandó galambokat is tenyészt, akkor a rekeszt ülőkékkel kell felszerelni. Az ülőkék lehetnek polcosak, 12 cm széles, 30 cm hosszú és 30 cm magas leszállásra alkalmas polcokkal. Az ülőkék száma ugyanannyi, mint az elválasztott fiókák várható száma, vagy lehetőleg nagyobb. Ha a tenyésztő a nemük szerinti színű galambokat (Texan) tart, akkor nincs gond, a legszebb küllemű tojókat és hímeket különválasztja; a szelekciónak olyannak kell lennie, hogy a párok önállóan választhassanak. Ez azt feltételezi, hogy a tojók ne legyenek rokonságban egy hímmel sem.

A két elkülönítés azért is előnyös, mert a tenyésztő kezdhet kisebb számú galambbal, pl. öt párral, és fokozatosan, évről évre bővítheti tenyészetét. Az elv az, hogy a galambházat higiéniai és egészségügyi okokból egyszerre töltsék meg fiatal, nem rokon párokkal.

A FAJTÁK KIVÁLASZTÁSA

A tenyésztőnek kell eldöntenie, hogy melyik galambfajtát választja a vágásra szánt galambok extenzív vagy intenzív tenyésztéshez. Az intenzív tenyésztéshez talán leggyakrabban használt két fajtát mutatjuk be, ez a francia Mondain és az amerikai Texan.

MONDAIN

A Mondain az egyik legnagyobb súlyú galambfajta. Intenzív tenyésztésben nagy teljesítményű húsfajtaként tenyésztették ki. Hozzájárult számos farmon tenyészthető fajta létrehozásához. Az egész világon tenyésztik. Az Európai Tenyésztők Szövetségének(EE) fajtalistáján a 6. szám alatt haszonállatfajtaként, hazánkban formagalambként szerepel.

A Mondain nagy testalkatú, széles és mély mellkassal rendelkezik. Testét vízszintesen tartja, feje könnyű és viszonylag kicsi, egész teste rövid, és a lábai is rövidek. Gyakorlatilag röpképtelen, ezért alkalmas a tenyésztésre volier madárházban. A tenyésztők nem azért engedik ki a madárházból, hogy repüljön, hanem hogy szabadon mozogjon a kertben. Ha megszokják, könnyen a helyükre terelhetők a volierben.

A vezető tenyésztők a francia szabványt követik a tenyésztésben. Szlovákiában jó a fajta tenyészbázisa, ezért a kezdő tenyésztőknek érdemes egy speciális tenyésztői klub tagjaihoz fordulniuk tenyészanyagért. Tagjai nemcsak a Mondain, hanem a Texan tenyésztésével is foglalkoznak. 2008-ban a francia klub részben módosította a szabványt; az egyik változás a súly kiigazítása volt, a tojó minimális súlya 1 000 g, a hímé 1 100 g, felső határ nélkül. 11 mm nagyságú gyűrűvel gyűrűzik.

A kereskedelmi tenyésztést tekintve a Mondain szinte kizárólag amerikai ügy. A Magyarországról és Németországból importált francia Mondain itthon is megtalálható. Hatalmas galambok, amelyeket eredetileg haszongalambként tenyésztettek Olaszországban és Franciaországban, de német hatásra náluk a kiállítási célú tenyésztés került előtérbe. Jellemző a viszonylag kis fej és a nagyon alacsony lábak, de a bőséges tollazat is, amely rendkívül robusztus benyomást kelt. Amerikában a test tömörségére helyezik a hangsúlyt. Ez azokra az egyedekre is igaz, amelyek megtartották a francia nevet, és amelyek a tenyésztésben érvényesülnek, főként kék csíkos (fekete csíkos) színben.

TEXAN

A Texan (Auto-sexing Texan Pioneer) egy viszonylag fiatal fajta, amelyet az 1950-es években tenyésztettek ki az USA-ban. Azonban gyorsan elterjedt az egész világon, és nálunk is tenyésztik. Van egy olyan tulajdonsága, amely nagyon értékes a kereskedelmi tenyésztés szempontjából – csak a nemének megfelelő színben tenyésztik. Ez azt jelenti, hogy a két nemet a tollazat színe alapján lehet megkülönböztetni (a hímek szinte fehérek, csak a nyakukon van nem meghatározott elszíneződés, a nőstények különböző világosabb galambszínekben pompáznak); még a kis galamboknál is meg lehet különböztetni a nemet a tollazat hossza és sűrűsége alapján (a hímek szinte csupaszok, a tojókat pehely borítja). Ez a nem szerinti színezet eredetileg a king haszongalamboknál jelent meg, és keresztezéssel került át más fajtákba (pl. a postagalambon alapuló haszongalambokba). Csak a Texan esetében kizárólagos a szín, mást nem fogadnak el.

A Texan egy masszív haszongalamb, viszonylag kicsi és enyhén ferde fejjel, alacsony lábakon, de hatalmas, széles mellkassal. A kifejlett egyedek tömege 740-930 g, a fiataloké 700-800 g. Hasznosításra azok a galambok alkalmasak, amelyek inkább gyengébbnek tűnnek, tömör és húsos testtel és kevésbé dús tollazattal. A kívánt termékenység fenntartása érdekében az élősúly soha nem haladhatja meg az 1 000 g-ot. 11 mm-es gyűrűkkel gyűrűzik. Alkalmas zárt volierben történő tenyésztésre. Szabad tartás esetén a repülést korlátozni kell.