A takarmány és az etetés higiéniája az év folyamán

A naptári év egészében meg kell védeni az etető- és itatótechnológiákat a káros klimatikus hatások ellen. A technológiákról való hibás gondoskodás egészségi problémákat és/vagy alacsonyabb hasznosíthatóságot idézhet elő a nyulaknál.

Tápegység

• Tálak

A nyulak etetésére megvannak a legtermészetesebb, legegyszerűbb és viszonylag legolcsóbb technológiák. Szívesen fogadják a vizet szinten levő edényből, és különösen a fiatal vagy újonnan érkezett nyulaknál ez megfelelő megoldás. Alapanyaguk, amikből készülnek, sokféle lehet – agyagedény, fémlemezből, vagy akár „szinte törhetetlen“ műgyantából is készülhetnek. Fontos, hogy a nyúl ne borítsa fel az edényt és ne legyen hajlamos beleugrani sem. Hátránya az ivóvíz gyors szennyeződése, ami főleg a fiataloknál vagy a nyári időszakban probléma. Ezért elkerülhetetlen rendszeres lecserélése, mivel a víz szeméttel, széklettel vagy vizelettel való szennyeződése a vizet használhatatlanná teszi a nyulak számára. A tálakat rendszeresen meg kell tisztítani az algáktól és minimum évente 2x ajánlott fertőtleníteni is őket. Különösen hosszabb szőrű fajtáknál vagy idősebb nyulaknál gyakori, hogy az edény szélén összegyűlik a szőr. Ezt feltétlenül rendszeresen el kell távolítani. A téli időszakban a kültéri nyúlházak esetében szükség szerint forró vízben fagytalanítani kell a tálakat (ezután pedig kihelyezni a langyos ivóvizet kb. a tál ½ magasságáig).

• Itatók

Az itatók kiküszöbölik a nyulak által a tápvíz külső szennyezésének lehetőségét, ami így hosszabb ideig biztosítja a konzisztens vízminőséget. Felfüggeszthető kültéri itatóból egész sor van. Mindenekelőtt a nyúl vízhez való hozzájutása szerkezeti megoldásaiban különböznek egymástól.

Az eredeti szintbeli etetők alkalmatlanok a nyulak számára a víz könnyű szennyeződése miatt.

A régebbi gömbölyű típusok kevésbé megfelelőek a könnyebb csepegés miatt, és amiatt, hogy a tartályt a víz cseréjekor ki kell csavarni.

A csapos (hengeres) itatók ezekből a szempontokból kifejezetten jobbak. Stabilabb a felépítésük és jobban lehet tisztítani őket.

Mi vonatkozik általánosságban mindkét típusra? Az itatókat legalább negyedévente teljesen szét kell szerelni és a tartályt megtisztítani az algáktól, amelyek hosszabb idő elteltével mindegyikben kialakulnak. Jelenleg léteznek olyan készítmények is, amelyek a tápvíz pH-ját úgy állítják be, hogy csökkenjen az alga kialakulása. Az itatók végződésein a hosszabb szőrű fajtáknál és különösen az idősebb nyulaknál egy idő után felgyűlik a szőr, amit el kell távolítani – részben az itató megfelelő működése érdekében (a nyulak fokozatos dehidratációjának kockázata!), de azért is, hogy a gyomorban ne alakuljanak ki ún. szőrzárványok (azaz szőrcsomók az emésztőcsatornában). Emellett tanácsos a csapot rendszeresen ellenőrizni, elsősorban hogy ne folyjon szabadon (magas páratartalom és szennyeződés veszélye), hogy a vízkő, algák, vagy idegen test hatására ne keményedjen meg (dehidratáció!).

Ábra 1 A csap működőképességének rendszeres ellenőrzése

• Központi tápegység

A központi tápláló rendszerek tartályból (a vízvezetékre rákapcsolva), csővezetékből és végrészekből – csapokból állnak, amelyek az ólakig vezetnek. Ebből a szempontból ugyan a tenyésztő számára ez a legkevésbé időigényes, de költség vonatkozásában a leginkább igényes megoldás. A tenyésztő így sem mentesül a csapok rendszeres ellenőrzése alól. Ezenkívül a csövek kifolyásánál fokozatosan kialakul a vízkő, amit szintén ellenőrizni kell.

Etetés

• Tálak száraz táplálékhoz

Lehetnek különböző alakúak és nagyságúak. A nyulaknak szánt koncentrált táp adagolására szolgálnak. Ugyanolyan anyagokból gyártják, mint a vizes tálakat. A gyakorlatból vett tapasztalatok alakján az ún. „dupla tálak“ használatát javasoljuk, amikor az egyék részbe kerül a száraz táp és a másikba a víz. Ez azonban a víz és a táp gyors romlását okozza, ami jelentős egészségi kockázatot okoz.

Ábra 2 A tálakat és az itatókat kötelező rendszeresen megtisztítani a ráragadt szőrtől és a szennyeződésektől.

• Tartályok

Nyulak számára nem nagyon alkalmasak.

• Ömlesztett takarmány beadásához

A ketrecek szénsavas ürülékkel való felszerelésének tíz évével szemben ez a gyakorlat nem feltétlenül szükséges. Amennyiben az ól alapvető higiéniája be lett tartva. Az alom gyakori cseréje esetén gond nélkül rakható le széna/szalma az ól egész padlózatára, esetleg az ún. pihenőhelyre is.